Bármi, amit megalkotsz, legyen az grafika, látványterv vagy más művészeti, iparművészeti alkotás, de egy éítészeti terv vagy egy számítógépes program (stb), szerzői jogvédelem alá esik. Ennek feltétele, hogy egyéni, eredeti jellege legyen, vagyis ne legyen más mű szolgai másolata.

A szerzői jogi védelem a műveidet a keletkezésüktől fogva megilleti, a védelem nem függ semmiféle bejelentéstől vagy nyilvántartásba vételtől.

A szerzői jog nem esztétikai kategória! Nem függ minőségi jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

Egy ötlet önmagában még nem lehet szerzői jogi védelem tárgya!

Egy mű alkotójaként (szerzőjeként) a következő jogokkal rendelkezel:

• Te döntesz arról, hogy művedet mikor, milyen körülmények között mutatod be, hozod nyilvánosságra, illetve dönthetsz úgy is, hogy a nyilvánosságtól visszavonod.
• Jogod van ahhoz, hogy nevedet feltűntessék a műveden. Ez a jog az alkotássoddal kapcsolatos bármilyen közlemény (kritika vagy más hivatkozás) esetében is megillet.
• Felléphetsz az ellen, hogy a művedet megcsonkítsák, megváltoztassák vagy méltatlan körülmények között használják. Ezek a személyhez fűződő jogok mindig megmaradnak, függetlenül attól, hogy kivel és milyen szerződést kötsz műved felhasználásáról.

Továbbá fontos jogod, hogy alkotásaid csak a te engedélyeddel használhatók fel, és ennek az engedélynek a fejében jogdíj jár Neked. Minderről szerződésben - felhasználási szerződésben - kell rendelkezned.
 

Felhasználásnak a szerzői jogban a mű bármiféle hasznosítását nevezzük. Ide tartozik a kiállítás, a sokszorosítás, másolás, az átdolgozás, de akár egy diszletek közt játszódó film vetítése is. Mivel egy mű igen sok féleképpen hasznosítható, ezeket a szerzői jog a lehető legtágabb fogalmakkal jelöli.

Felhasználási szerződés érvényesen, csak írásban köthető.  A szerződés csak akkor biztosítja a mű kizárólagos használatának jogát, ha ezt így kifejezetten kikötötték benne.
A szerződésben minél pontosabban meg kell határozni, hogy a szerző a mű milyen felhasználására ad engedélyt. (idő, hely, körülmény stb) A szerzői jog tiltja az életműszerződéseket. Így nem köthető olyan szerződés, melyben a szerző bizonytalan számú jövőben megalkotandó mű elkészítésére kötelezi magát.

A szerzői jog alkotókat védő szabálya, hogy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, akkor mindig a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell alapul venni. Soha nem hagyatkozhatunk csupán erre a rendelkezésre, és aláyrás előtt mindig tisztázni kell a szerződés szövegét.

Ha a felhasználási szerződés tárgya az általad alkotott mű első nyilvánosságra hozatala, akkor ez feltétlenül azt igényli, hogy Te személyesen add meg az engedély a felhasználónak.
A már nyilvánosságra hozott alkotások egyedileg nem gyakorolható, további felhasználására az alkotók közös jogkezelő szervezetei adnak engedélyt. (pl. Hungart)

Bizonyos esetekben a szerzői jog megengedi, hogy valamely művet a szerző engedélye nélkül használjanak fel.
Ezek az ún. "szabad felhasználásnak" a Szerzői jogról 1999. vi LXXVI. törvényben pontosan meghatározott esetei.
Ilyen lehet például, ha:

• A műről magánszemély magáncélra készít másolatot.
• A már nyilvánosságra hozott műről, iskolai oktatás céljára készítenek másolatot.
• Képző-, fotoművészeti, építészeti, vagy iparművészeti alkotást televiziós műsorszolgáltatásban díszletként használnak fel.
• A művet bírósági eljárásban bizonyítás céljára használják.

A szabad felhasználás a szerzői jogban kivételes esetnek számít, e lehetőségeket mindig a legszűkebben lehet csak értelmezni.

Ha megsértik a jogaidat, pl művedet az engedélyed és jogdíjfizetés nélkül használják fel, számos lehetőséged van arra, hogy megfelelő elégtételt kapj. A polgári jog keretében többek között bíróság előtt követelheted, hogy a jogsértő:

• hagyja abba a szerzői jogaidat sértő tevékenységet,
• szolgáltasson számodra adatokat a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatairól,
• térítse vissza számodra a jogsértéssel elért gazdagodást - tehát fizesse meg számodra legalább azt az összeget, amit jogszerű felhasználás esetén jogdíjként amúgy is meg kellett volna kapnod,
• ezen felül követelhetsz kártérítést.

A szerzői jogok megsértésének súlyosabb eseteit a büntetőjog is ismeri.

Ha a szerzői jogaidat internetes közléssel sértik meg, akkor lépj kapcsolatba az érintett internetszolgáltatóval. Vele egy ún. "értesítési-eltávolítási eljárás" keretében tisztázhatod a helyzetet, és érheted el az hogy a jogsértő tartalomhoz való hozzáférést megszűntesse.

A rendelkezésre álló jogi eszközök mellett is érdemes azonban elsőként tárgyalással érvényt szerezni a jogaidnak. Egy bírósági per sok idő ráfordítással, és fáradtsággal jár.

 

Ha olyan munkakörben dolgozol, ahol az alkotói tevékenység a munkaköri kötelességed részét képezi, akkor a munkáltatód a számára e munkakörben elkészített és átadott művek felhasználására külön felhasználási szerződés megkötése nélkül is jogot szerez.
Az ilyen "szolgálati mű"-nek nevezett alkotások felhasználása után külön, a munkabéren felüli jogdíj illet meg, ha a munkáltató a műved felhasználására más személy számára engedélyt ad.
Ha valaki munkaszerződés nélkül kívánna foglalkoztatni alkotói munkakörben, az általad alkotott művek felhasználásának jogát nem szerzi meg.

Az interneten a közzétett művek esetében a terjesztésnek, a többszörözésnek lényegében megszűnnek a fizikai korlátai, így a felhasználásnak itt elsősorban jogi szabályai vannak.
A Creative Commons rendszerét 2001-ben azzal az igénnyel hozta létre Lawrence Lessig, a Stanford Egyetem jogászprofesszora, hogy enyhítse ezeket a jogi korlátokat, és minél több online tartalom váljék szabadon felhasználhatóvá, azaz kreatív közjószággá. (Értsd ezalatt: a szerzőnek járó jogdij megfizetése nélkül.)
Az időközben mozgalommá terebélyesedett Creative Commons keretében ezért sajátos engedélyezési mintákat dolgoztak ki és alkalmaztak. A legfontosabb dolog amit a Creative Commonssal kapcsolatosan tudnod érdemes, hogy ez a rendszer nem helyettesíti a szerzői jogot! A hazai jogszabályok Rád - mint alkotóra, vagy felhasználóra -feltétel nélkül vonatkoznak.  A Creative Commons tehát nem ad felmentést a szerző jogi aszabályok betartása alól, és arra sem ad lehetőséget, hogy jogaid védelmében e rendszer keretein belül fellépj.

 
Az elektronikus kereskedelemről szóló 2001. évi CVIII. törvényszabályaiból:

Értesítés a jogsértő információs társadalommal összefüggő szolgáltatásról

13. § (1) Az a jogosult, akinek a szerzői jogi törvény által védett szerzői művén, előadásán, hangfelvételén, műsorán, audiovizuális művén, adatbázisán fennálló jogát, továbbá a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvényben meghatározott, a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jogát a szolgáltató által hozzáférhetővé tett információ - ide nem értve a hozzáférhetővé tett információ szabványosított címét - sérti (a továbbiakban: jogosult), teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítésével felhívhatja a 9-11. §-okban meghatározott szolgáltatót a jogát sértő tartalmú információ eltávolítására.

(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell:

• a sérelem tárgyát és a jogsértést valószínűsítő tények megjelölését;
• a jogsértő tartalmú információ azonosításához szükséges adatokat;
• a jogosult nevét, lakcímét, illetve székhelyét, telefonszámát,
• valamint elektronikus levelezési címét.

(3) Amennyiben a jogosult meghatalmazottja útján jár el, az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítéshez az értesítési-eltávolítási eljárásban való képviselet ellátására feljogosító teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást is csatolni kell.

(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított 12 órán belül a szolgáltató - a jogosult jogát sértő információt biztosító igénybe vevő (a továbbiakban: érintett igénybe vevő) 3 munkanapon belül történő írásbeli tájékoztatása mellett - köteles intézkedni az értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférés nem biztosítása vagy az információ eltávolítása iránt, és feltüntetni, hogy az eltávolítás milyen jogosult jogsértést állító értesítése alapján történt.

(5) Köteles megtagadni a szolgáltató az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés alapján az információhoz való hozzáférés nem biztosítását vagy az információ eltávolítását, ha ugyanazon információ vonatkozásában ugyanazon jogosult vagy a jogosult (3) bekezdés szerinti meghatalmazottja értesítése alapján már eljárt a (4) bekezdés szerint, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását bíróság vagy hatóság rendelte el.

(6) Az érintett igénybe vevő a (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatás átvételétől számított 8 napon belül teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban a szolgáltatónál kifogással élhet az érintett információ eltávolításával szemben.

A kifogásnak tartalmaznia kell:

• a) az eltávolított, illetőleg hozzáférhetetlenné tett információ azonosítását, ideértve azt a hálózati címet, ahol az korábban hozzáférhető volt, továbbá az érintett igénybe vevőt azonosító, atörvény 4. § (1) bekezdés a)-e) és g) pontjaiban meghatározott adatokat;
• b) indokolt nyilatkozatot arról, hogy az igénybe vevő által biztosított információ nem sérti a jogosult (2) bekezdés szerinti értesítésében megjelölt jogát.

(7) A (6) bekezdés szerinti kifogás átvételekor a szolgáltató haladéktalanul köteles az érintett információt újra hozzáférhetővé tenni, és erről a jogosultat a kifogás megküldésével értesíteni, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását bíróság vagy hatóság rendelte el.

(8) Ha az érintett igénybe vevő a jogsértést elismeri vagy a (6) bekezdés szerinti határidőben nem terjeszt elő kifogást vagy az nem tartalmazza a (6) bekezdésben előírt adatokat, és nyilatkozatot, a szolgáltató az információhoz való hozzáférés nem biztosításának, illetve az információ eltávolításának hatályát köteles fenntartani.

(9) Ha a jogosult a (7) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított 10 munkanapon belül az értesítés szerinti jogsértéssel kapcsolatos igényét abbahagyás és eltiltás iránti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is tartalmazó kereset vagy fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása útján érvényesíti vagy büntetőfeljelentést tesz, a szolgáltató a bíróság erre vonatkozó, ideiglenes intézkedést elrendelő határozatának kézhezvételétől számított 12 órán belül a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával a (2) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférést ismételten nem biztosítja, illetve az információt ismételten eltávolítja. A szolgáltató intézkedéséről a bírósági határozat másolatának megküldésével az érintett igénybe vevőt az intézkedés megtételétől számított 1 munkanapon belül értesíti.

(10) A jogosult köteles a (9) bekezdés szerinti eljárásban hozott jogerős érdemi határozatokról - ideértve az ideiglenes intézkedés elrendelését vagy a kérelem elutasítását is - a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. Az érdemi határozatban foglaltaknak a szolgáltató haladéktalanul köteles eleget tenni.

(11) A jogosult és a szolgáltató szerződést köthet az (1)-(10) bekezdésekben meghatározott eljárás alkalmazásáról. A szerződésben a felek a törvénytől nem térhetnek el, de a törvényben nem rendezett kérdésekben megállapodhatnak. A felek szerződésükben hatályos írásbeli közlésnek tekinthetik a nekik vagy általuk harmadik személyhez címzett írásbeli magánokirat hű másolatát, továbbá az elektronikus úton tett közlést is, ha annak megérkezését a címzett elektronikus úton igazolja. Ebben az esetben a felek kötelesek az egymástól származó elektronikus küldemények megérkezését visszaigazolni.

(12) A szolgáltató nem felelős az érintett információ eltávolításának vagy az ahhoz való hozzáférés nem biztosításának eredményes végrehajtásáért, amennyiben az eltávolítás vagy a hozzáférés nem biztosítása során a (4) és (9) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően és jóhiszeműen járt el.

 

A szolgáltató és a közvetítő szolgáltató felelőssége

7. § (1) A szolgáltató felel az általa rendelkezésre bocsátott, jogszabályba ütköző tartalmú információért.

(2) A közvetítő szolgáltató a más által rendelkezésre bocsátott, a közvetítő szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett információért - a 8-11. §-okban meghatározott feltételek fennállása esetén - nem felel.

(3) A közvetítő szolgáltató nem köteles ellenőrizni az általa csak továbbított, tárolt, hozzáférhetővé tett információt, továbbá nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, amelyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak.

(4) A 13. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetében a 2. § lb)-ld) pontjaiban meghatározott közvetítő szolgáltató - a (2) bekezdésben említetteken túlmenően - akkor nem felel a más által rendelkezésre bocsátott, az általa nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett jogszabályba ütköző tartalmú információval harmadik személynek okozott jogsérelemért, ha lefolytatja a 13. § szerinti eljárást.

(5) A közvetítő szolgáltatónak a (2) bekezdés alapján történő mentesülése nem zárja ki azt, hogy az a személy, akit a jogellenes tartalmú információ révén sérelem ért, a jogsértésből fakadó igényei közül a jogsértés megelőzésére vagy abbahagyására irányuló követeléseit a jogsértő fél mellett a közvetítő szolgáltatóval szemben is bíróság útján érvényesítse.

(6) A közvetítő szolgáltató nem felel az információ eltávolítása vagy hozzáférés nem biztosítása révén keletkezett jogsérelemért, amennyiben a 7-11. § vagy a 13. § szerint járt el.